A fotózás és a fény... sokkal több az összefüggés, mint gondolnád!
A fotográfia szó jelentése magyarul: fény írás! Azt hiszem, ez már alapvetően is sokat elárul arról, mennyire lényeges a fény a fényképészet során. Fény nélkül konkrétan nincsen fénykép, és az ideális fénybeállítások nélkül sosem születhet meg az elvárt eredmény.
A fény forrása, erőssége, színe mind-mind meghatározza, hogy milyen is lesz a fénykép egy bizonyos beállításnál. Ugyan azt a szituációt sok különböző formában ábrázolhatjuk, pusztán a fény módosításával, de ennek az ellenkezője is igaz: soha nem láthatjuk viszont az elképzelt végeredményt, ha nem a megfelelő fényeket hozzuk létre és nem jól állítjuk be ehhez az expozíciót.
Maga a fényképezőgép analógiája is a fény gépbe jutásának szabályozásán alapszik, aki gyakorlott fotós, már biztosan ismeri a rekesz-zár-ISO összefüggéseket. Aki pedig még nem ismeri ezt a folyamatot, annak íme egy kisebb összefoglaló:
A fényképezőgépek használata közben a fény bejutásának szabályozása, majd ezen keresztül a kép minőségének befolyásolása 3 ponton történik. Az optikán át beáramló fény a rekeszhez jut, ezt másnéven blendének is hívjuk. A rekesz nyílás átmérője változtatható akár mechanikusan kézzel, de lehet automatizált is. A blende fényáteresztő nyílásának átmérőjét az úgynevezett „f” érték adja meg. A legnagyobb rést az objektív kapacitásának legkisebb „f” értéke jelöli, és ez egyben az objektív legnagyobb fényereje is. Vannak olyan zoom objektívek, ahol a látószög függvényében változik a blende kezdőértéke.
A második pont, ahol a fény beérkezését szabályozhatjuk a fényképezőgép érzékelőjére, az az úgynevezett zár. Funkciója nem más, mint hogy megakadályozza, hogy az objektíven át bejutó fény folyamatosan érje a szenzort, vagy éppen filmet a fényképezőgép típusának függvényében. A záridő azt határozza meg, hogy az egymás után futó lamellák milyen gyorsasággal zárnak le újra, tehát mennyi idő jut arra, hogy a fény átjusson a szenzorig vagy filmig. Ebből adódik, hogy minél kevesebb a záridő, annál kevesebb fény jut a szenzorra azonos rekesz és ISO beállításánál, és ugyan ez fordítva is igaz. A rövid záridő azonban elősegítheti a kép élességét, ha nem használunk állványt és kézből fotózunk, mert így kisebb az esélye, hogy elmozdul a fényképezőgép és biztosabb, hogy éles képet késztünk.
A harmadik fontos pont a fény szempontjából a szenzor érzékenysége, ez az úgynevezett ISO érték. Minél magasabb az ISO érték, annál érzékenyebb a szenzor, vagyis kevesebb fény szükséges ahhoz, hogy egy adott kép a helyes expozícióban készülhessen el. Ezt a nagy gyártók főleg éjszakai képekkel szokták demonstrálni, hiszen ezeken keresztül jól látható, hogy egyes esetekben, ugyan azon körülmények mellett a kép teljesen fekete, vagy éppen szemcsés, de más technikával ugyan ez már a legapróbb részletességgel ábrázolható.
A fény tehát nem megkerülhető eleme a fényképészetnek, ez az a tényező, ami tulajdon képpen mindent meghatároz. Emiatt teljesen más felkészültséget igényel egy szabad téri, természetes fényű fotózás és mások egy műtermi fotózás kívánalmai is.
Nincsen jó opció, úgy, ahogyan rossz sem, és elképesztően kreatív alkotások jöhetnek létre abból is, ha valaki szándékosan állít be az általánosan optimálistól eltérő expozíciót. Az viszont fontos, hogy ekkor is tisztában legyünk a fény viselkedésével.
Ha érdekelnek ezen összefüggések és ezek használata a gyakorlatan, akkor ajánlom számodra az alábbi workshopot:
https://fotosworkshopok.hu/workshopok/tanfolyam-kezdo-fotosoknak-alapozas-a-sikeres-indulashoz
Bodogán Sándor
